Érdekességek

A szabadidős fizikai aktivitás és a daganatos betegségek

Már régóta köztudott - bár nagyon sokan nem ismerik fel ennek jelentőséget- , hogy a rendszeres szabadidős fizikai aktivitás mind a szívbetegségek mind a bármely egyéb okból bekövetkező elhalálozás alacsonyabb kockázatával jár  együtt, de az csak az elmúlt évek kutatási eredményei alapján derült ki, hogy a rendszeres fizikai aktivitás összefüggésbe hozható bizonyos daganatos betegségek kialakulásnak kockázatának csökkenésével.

Annak meghatározását azonban, hogy a szabadidős fizikai aktivitás milyen mértékű összefüggésben van a daganatos betegségek leggyakoribb típusainak előfordulásával, illetve, hogy ez változik-e, összefügg-e a testmérettel és/vagy a dohányzással  a közelmúltig még nem igen vizsgálták.

A kutatók 17 év folyamán (1987-2004) saját bevallás alapján összegyűjtött - közel másfél millió ember  - adatait elemezték, 12  egyesült államokbeli és európai kohorsz  alapján. Statisztikai módszereket (Cox-regresszió) alkalmaztak a kockázati arányok (HR) alakulására a szabadidős fizikai aktivitás és 26 eltérő típusú rák előfordulásának összefüggéseire vonatkozóan.

A szabadidős fizikai aktivitás szintjeit kohorsz-specifikus percentilisekként modellezték, a kapott eredményeket véletlenszerű hatások metaanalízisével szintetizálták. A magas és az alacsony aktivitási szint kockázati aránya az aktivitás 90. és 10. százalékának kockázatának összehasonlításán alapult. A szabadidős fizikai tevékenység szintjét a közepes mértéktől kiindulva az erőteljes mértékig osztották be.

Az így összegyűjtött és a fenti szempontok alapján csoportosított eredmények elemzéséből kiderült, hogy az összesen 1,44 millió résztvevő esetében, - akiknek átlagos életkora 59 év volt (a legfiatalabb 19, míg a legidősebb 98 éves); és 43 %-uk volt férfi - 186 932 rákos megbetegedést találtak.

A szabadidős fizikai aktivitás magas vagy alacsony szintje 13 ráktípus esetében alacsonyabb kockázattal járt együtt: nevezetesen a nyelőcső adenokarcinóma (HR=0,58), máj (HR=0,73), tüdő (HR, 0,74), a vese (HR, 0,77), a gyomor-gyomorszáj (HR=0,78), az méhnyak rák (endometrium) (HR, 0,79), a mieloid leukémia (HR=0,80), a csontvelő daganat (mielóma) (HR=0,83), a vastagbélrák (HR=0,84), a fej és nyak daganatos megbetegedése (HR=0,85) a végbél (HR=0,87), a hólyag rák (HR= 0,87) és a mell daganat (HR= 0,90).

 A testtömegindex figyelembevétele, annak módosítása mérsékelten gyengítette az összefüggéseket számos rák esetében, de a 13 inverz összefüggésből 10 statisztikai értelemben is szignifikáns maradt a korrekció után.

A szabadidős fizikai aktivitás a rosszindulatú melanoma (HR=1,27) és a prosztatarák (HR=1,05) magasabb kockázatával járt együtt. Az összefüggések általában hasonlóak voltak a túlsúlyos/elhízott és a normál súlyú egyének között egyaránt. A dohányzás állapota módosította a tüdőrákkal való összefüggést, de nem más, dohányzással összefüggő rákos megbetegedéseket nem befolyásolt.

Következtetésként megállapítható, hogy a rendszeres szabadidős fizikai aktivitás számos ráktípus kialakulásának alacsonyabb kockázatával járt együtt.

A szakembereknek (orvosok, sportszakemberek, mozgásterapeuták stb.), és a döntéshozóknak (állami, kormányzati, önkormányzati szinten egyaránt) ezért minden téren és minden időben fel kell hívniuk az emberek figyelmét az ülő életmód/a fizikai inaktivitás következtében fellépő kockázati tényező növekedésre a daganatos megbetegedések terén. A kockázat növekedése a fizikai aktivitás mértékével – testmérettől, nemtől vagy dohányzási előzményektől függetlenül -, nagymértékben összefügg és ezért alátámasztja az eredmények széles körű bemutatását, és terjesztésétigényét és szinte kötelezővé teszi a gyakorlati intézkedések meghozatalát, nemcsak a szavak, hanem az alkalmazás szintjén.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27183032/

További híreink