Érdekességek

A fizikai aktivitás mértékének összefüggése a szorongással, a depresszióval és a jól-léttel európai serdülők körében.

Egy nemrégen közzétett keresztmetszeti vizsgálatban - amelyben a magyar serdülők eredményei is benne foglaltatnak - a fizikai aktivitást, a sportban való részvételt, valamint ezek mértékét vizsgálták a jól-léttel, a szorongással és a depressziós tünetekkel összevetve, európai serdülők nagy reprezentatív mintájában.

Az iskolai felmérést tíz európai ország 11 110 serdülő töltötte ki.

A kérdőív a fizikai aktivitást, a sportban való részvételt és a jól-lét mértékét hasonlította össze a depressziós tüneteket és a szorongást értékelő validált eszközök segítségével. Többszintű lineáris regressziót használtak a fizikai aktivitás/sportban való részvétel és a mentális egészségügyi intézkedések közötti összefüggések vizsgálatára.

A fiúk esetében a megkérdezettek körében csupán 17,9%, míg a lányoknál 10,7% számolt be a WHO által javasolt iránymutatásnak megfelelő, vagyis elegendő fizikai aktivitásról, amely naponta 60 percet jelent.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 2 hétben végzett-e legalább 60 perces mérsékelt-erőteljes fizikai aktivitást, fiúknál csupán átlagosan 7,5 ± 4,4%, a leányoknál 5,9 ± 4,3 % válaszolt pozitívan.

Mindkét eredmény aggasztóan alacsony, hiszen ebben a korosztályban sokkal aktívabb életet kellene élni, hiszen amennyiben ezeket a számokat összevetették a szorongási, depressziós tünetekkel, megfigyelhető volt, hogy

az aktivitás gyakorisága pozitívan korrelált a jól-léttel, és negatívan korrelált mind a szorongással, mind a depressziós tünetekkel, a mérsékelt aktivitási gyakoriság küszöbértékéig.

Összefoglalva elmondható, hogy ebben a többszintű vegyes hatásmodellben a gyakoribb, megfelelő mértékű fizikai aktivitás és a sportban való részvétel önállóan járul hozzá a nagyobb jól-léthez, valamint a szorongás és a depresszió alacsonyabb szintjéhez mindkét nemben.

Következtetésként levonható az a már régóta hangoztatott társadalmi feladat, hogy a legkevésbé aktív fiatalok aktivitási szintjének és sportban való részvételének növelését a jól-létet elősegítő közösségi és iskolai beavatkozások céljává kell tenni.

Úgy tűnik, hogy a WHO által ajánlott aktivitási szintek eléréséhez nem kapcsolódik további előny a mentális egészségre.

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27277894/

További híreink