Érdekességek
A rendszeres testmozgás csökkenti a pikkelysömörös ízületi gyulladás kockázatát
2025.07.20Míg a rendszeres testmozgásról ismert, hogy csökkenti számos krónikus betegség kockázatát, a pikkelysömörös ízületi gyulladás megelőzésében betöltött szerepét nem vizsgálták kellőképpen. Ennek eredményeként az orvosok sokszor vonakodnak intenzív testmozgást javasolni pikkelysömörös betegeknek, mivel aggodalmak merülhetnek fel a pikkelysömör által kiváltott ízületi gyulladással kapcsolatban.
Egy a közelmúltban lezajlott 2025-ös éves - a pikkelysömör és az ízületi gyulladás kapcsolatával foglalkozó szimpóziumon az Oxfordi Egyetem (Anglia) reumatológiai klinika kutatója bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy a rendszeres testmozgás valójában megelőző lehet ebben az esetben.
Az eredményeik alapján, azoknál a betegeknél, akiknek pikkelysömört diagnosztizáltak, de ízületi gyulladás még nem áll fenn és akik naponta több mint 10 000 lépést tettek meg (gyalogoltak), 58%-kal alacsonyabb volt a pikkelysömör okozta ízületi gyulladás kialakulásának kockázata, szemben azokkal, akik nagyon keveset gyalogoltak.
SŐT
a kockázat dózisfüggő módon csökkent, minden napi 1 000 megtett plusz lépés 10%-os csökkenést jelentett.
A kutatók szerint a testmozgás egyéb mértékei is összefüggésben álltak a csökkent kockázattal, ugyanis bármely mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitás összefüggésben állt az artériás pikkelysömör kockázatának csökkenésével.
A kutatók 2 531 pikkelysömörben szenvedő személyt - átlagéletkoruk: 63 év; közölük 52% nő és mindnyájan fehérek voltak - azonosítottak az Egyesült Királyság Biobank Gyorsulásmérő Kohorszából, amelybe több mint 100 000, 40-65 év közötti embert vontak be 2013 és 2015 között. A résztvevők átlagosan 7 napig viseltek gyorsulásmérőket a mozgásmintáik nyomon követésére. Az ezt követő beteg nyomon követés 8 évig tartott.
Azoknál az embereknél, akiknél korábban pikkelysömört állapítottak meg volt, modellezték az úgynevezett kitettségek skáláját, beleértve a napi lépéseket, a maximális gyaloglási lépésszámot vagy gyaloglási sebességet, a veszélyek változását 1 000 lépés növekedés esetén vizsgálták, valamint vizsgálták még az ülő és aktív állapotban töltött időt is.
A nagyobb mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitás szintén alacsonyabb kockázattal járt együtt, alapvetően bármilyen kis mennyiségű aktivitás előnyös volt.
Szerkesztői megjegyzés: Az életmódbeli beavatkozások mindenképpen „hatékonyak” az emberek egészségügyi eredményeinek javításának szempontjából. Tegyük aktívabbá az embereket, hisz ez javítani fogja nemcsak fi.zikális, hanem a mentális egészségüket is. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a megfigyelésben csak fehérbőrű személyek vettek, illetve, hogy a pikkelysömörös résztvevők idősebbek voltak, mint a tipikus, artrózis pikkelysömörös betegek általában.
