Érdekességek

Milyen hatással van egész napi tevékenységünk a kognitív teljesítményünkre?

Egy nemrégiben publikált új tanulmány szerzői az Egyesült Királyságban élő 4 500 személy esetében arra keresték a választ, hogy a résztvevők napközbeni tevékenysége, viselkedése hogyan befolyásolta a rövid távú memóriájukat, problémamegoldó és az ehhez társuló probléma feldolgozási készségeiket, lehetőségeiket. A résztvevők combjára aktivitásmérőt helyeztek és a hét minden napján, 24 órán keresztül követték nyomon fizikai aktivitásukat, éjszakai alvásukat, napi teljesítményüket.

Amennyiben megvizsgáljuk, hogy mit is csinálunk egész nap – reggel szobáról szobára járunk, hogy rendet rakjunk, reggelit készítünk az iskolás gyermekeinknek, rendet rakunk a konyhában, majd készítünk gyorsan egy prezentációt  az íróasztalánál a délutáni előadásra, a lépcsőn fel-alá futkosunk az éppen kimosott ruhákkal, majd elrakjuk a kivasalt vagy már éppen megszáradt ruhákat, átgondoljuk, hogy mit is főzzünk aznapra, meg van-e minden hozzávaló, elmegyünk a boltba, utána előkészítjük az ebédet és még hosszan sorolhatnánk a tennivalókat – biztosan nem csodálkozunk, hogy mitől fáj a fejünk, mitől fáradtunk el „agyilag”? És ekkor talán már igencsak fáradtan jó esetben kocogunk egyet a háztömb körül, de sokszor akkor is a következő teendőkön járnak gondolataink.

De tudjuk az edzéshez, - még ha nem is annyira megterhelő - fáradtan nem a legideálisabb nekikezdeni.

A vizsgálat során kapott eredmények alapján kiderült, hogy azok az emberek, akik a vizsgált időszakban, akármilyen még ha kis idejű és mennyiségű, de intenzív fizikai tevékenységet végeztek – akár 6-9 percet is – a napi üléssel, alvással vagy a könnyű, kis megterhelést jelentő tevékenységekhez képest, azok esetében magasabb kognitív pontszámot kaptak.

A vizsgálatot végzők a mérsékelt fizikai aktivitásnak értékelték a tempós gyaloglást, a sima úton történő kerékpározást vagy a lépcsőn való le-fel járást, míg az erőteljes mozgásnak, - amely felpörgeti a pulzust és a légzésszámot -, tekintették például az aerob táncot, a kocogást, a futást, az úszást és a dombra fel történő kerékpározást.
A ’Journal of Epidemiology & Community Health’ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a napi 10 percnél rövidebb, közepesen intenzív megerőltetés javította a vizsgálatban résztvevők munkamemóriáját, de a legnagyobb hatással a végrehajtási folyamatokra, például a tervezésre és a szervezésre volt hatással. A kognitív javulás szerényebb volt, ha csak mérsékelt típusú tevékenységeket végeztek, de ahogy egyre több időt töltöttek az energikusabb edzéssel, az előnyök egyenes arányban nőttek ennek növekedésével.

Akik többet mozognak, tevékenyek, azok általában magasabb kognitív képességgel rendelkeznek, ez utalhat arra is, hogy a mindennapi életünkben bekövetkezett minimális változtatások is pozitív következményekkel járhatnak megismerésünkre nézve.
 

Ez a tanulmány betekintést nyújt atekintetben, hogy a mindennapi tevékenységek összesége hogyan hatnak egymásra összehasonlítva az ülő viselkedéssel és az alvással.
Fontos megállapítás, hogy a napi mozgásminták, egy hét vagy egy hónap alatt történő felhalmozódása ugyanolyan, ha nem fontosabb, mint a kint egyetlen edzésre.
De vannak kevésbé jó hírek is: ha több időt töltünk alvással, üléssel vagy csak enyhe mozgással, az negatív hatással volt az agyi tevékenységünkre.

A tanulmány fontos eredménye, hogy a kogníció, - vagyis az észlelést, az érvelést és az emlékezést felölelő gondolkodási folyamat - a  1-2%-kal csökkent, miután a mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás egyenértékű részét nyolc perc ülő viselkedéssel, hat perces közepes intenzitású vagy hét perces alvással helyettesítették.

A legtöbb esetben kimutatható volt, hogy már akár 7-10 perccel kevesebb MVPA (mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás) mennyire káros az agyi tevékenységeinkre.
Pedig a jó minőségű alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy az agy a csúcsteljesítményen működjünk. Az alvás kognitív teljesítményre gyakorolt ​​fontosságára vonatkozó bizonyítékok erősek, mégis van két fő figyelmeztető megjegyzés: Először is, a túlzott alvás a gyengébb kognitív teljesítménnyel hozható összefüggésbe, másodszor, az alvás minősége még az időtartamnál is fontosabb lehet.

A tanulmány végső következtetései rávilágítanak arra, hogy az emberek napi mozgásában tapasztalható nagyon szerény – 10 percnél rövidebb – különbségek is összefüggenek kognitív egészségünk valódi változásaival.

Szerkesztői megjegyzés: a tanulmánynak vannak azonban korlátai, nem vizsgálta a résztvevők egészségi állapotát, korát és bár soknak tűnik, de a vizsgált személyek száma is lehetne több, de arra mindenképpen rávilágít, hogy érdemes ezzel a területtel mélyebben foglalkozni.

További híreink