Érdekességek

Az erdőfürdőzés, az erdőgyógyászat

Az erdőfürdőzés már évtizedek óta egy tudományosan is vizsgált módszer, amely az erdőben való tudatos jelenlétre és az érzékszervek aktiválására épül.  Célja az egészségmegőrzés, a stresszcsökkentés és a mentális jóllét javítása. Amennyiben ezt a Japánból származó eljárást, - aminek az eredti elnevezése „shinrin-yoku” - kiegészítjük a megfelelő és rendszeres testmozgással, akkor ezen „jó gyakorlatok” hatása kétszeresen is érvényesül.

Az alábbiakban tudományos kutatásokkal bizonyított eredményekkel támasztjuk alá az erdőfürdőzésnek az emberi egészségre gyakorolt hatásait.

Stresszcsökkentés és kortizolszint csökkenése

Több kutatás is kimutatta, hogy az erdőfürdőzés jelentősen csökkenti a stresszhormonként ismert kortizol szintjét a vérben.

A „Shinrin-yoku” élettani hatásainak tisztázása érdekében 24 japán erdőben végeztek terep vizsgálatokat. Minden vizsgálatban 12 fő vett részt, vagyis összesen 280 fő, akiknek átlag életkora 21,7 +/- 1,5 év volt, és feladatuk csupán annyi volt, hogy csoportonként sétáltak egy erdőben és nézelődtek, csodálták a természetet, és ezzel ott is hagyták a város minden egészségkárosító körülményét. Az első napon hat fő volt egész nap egy erdőben, a többiek pedig maradtak a városban. A második napon minden csoportot a másik területre küldtek keresztellenőrzésként. Vizsgálták a nyálból vett mintán a kortizol-szintet, a vérnyomást, a pulzusszámot és a pulzusszám-variabilitást, vagyis a pulzus szám változékonyságát.

A kortizol-szintet, mint stresszhormont a következő tényezők befolyásolják, elsősorban maga a stressz, hiszen ennek emelkedése a szervezet válaszreakciója a stresszre. Az alacsony vércukorszintre a szervezet a kortizol felszabadulásával reagál, így természetesen az étrend, a táplálkozás is befolyásolhatja a kortizol-szintet. A kortizol-szintje a napszaknak megfelelően is változik, ami nagymértékben az alvási ciklushoz is kapcsolódik. Természetesen a testmozgás is befolyásolja a szervezet kortizol-szintjét, hiszen például a túlzásba vitt testmozgás is növelheti a kortizol-szintet.

Ezeket az adatokat megmérték hajnalban, a reggeli előtt, valamint egy 10-20 perces séta és közben egy 12-16 perces nézelődés előtt és után is. A pulzus-intervallumot a séta és a nézési időszakok alatt is mérték.

A kapott eredmények – összehasonlítva a városban maradók értékeivel -azt mutatják, hogy az erdei környezetben végzett séta és nézelődés, a csend és a környezetre való koncentrálás alacsonyabb kortizol-szintet, alacsonyabb pulzusszámot, alacsonyabb vérnyomást, nagyobb paraszimpatikus idegaktivitást és alacsonyabb szimpatikus idegaktivitást eredményez, mint a városi környezet.

DOI: 10.1007/s12199-009-0086-9, Environmental Health and Preventive Medicine, 15(1), 18–26.

További híreink