Érdekességek

Az ülő életmód befolyásolja a jövőbeni szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát

Az elégtelen fizikai aktivitás, az ülő életmód a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik kiemelt kockázati tényezője. A jelenlegi tudományos megalapozottságú irányelvek hangsúlyozzák, hogy a szív- és érrendszeri egészség előmozdítása érdekében hetente ≥150 perc közepes vagy erőteljes fizikai aktivitás (MVPA) elérése fontos. Azonban az erőteljes fizikaiaktivitást általában csak nagyon kismértékben végeznek az emberek, hiszen a teljes fizikai aktivitás kis részét, vagyis csupán kevesebb, mint 2%-t teszi ki. Ezzel szemben például az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság naponta átlagosan 9,5 órát töltenek üléssel, legyen az munka, képernyő előtt eltöltött idő vagy egyéb ülő tevékenység, például utazás. Ennek a tevékenységnek (ülés, fekvés) az egyik legnagyobb hátránya, hogy alacsony energiafelhasználással (≤1,5 anyagcsere-ekvivalens) járó ébrenléti tevékenységet jelent. Az ülő viselkedés különbözik az inaktivitástól, ami a szakirodalomban inkább az elégtelen, vagy nem elég erőteljes (MVPA)-t jelzi.

 Annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a túlzott mozgásszegény viselkedés közvetlenül is összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázatával, ahelyett, hogy egyszerűen az elégtelen MVPA jelzőjeként szolgálna, vagyis a jelenlegi fizikai aktivitásra vonatkozó irányelvek nem adnak konkrét útmutatást az ülő viselkedésre vonatkozóan. Különösen az ülőmunka különböző mértékeit kell szemügyre venni, amelyek a fizikai aktivitás és a kardiovaszkuláris betegség kockázata közötti összefüggést befolyásolhatják.

Az ülő viselkedésre vonatkozó elemzések többsége önbevallásos, vagyis emlékezetből felidézett, a megkérdezettek által közölt adatokra támaszkodott, amelyek hajlamosak a felidézési torzításra, és nagyjából 40-60%-kal alábecsülhetik az ülőmunka mértékét. A elmúlt időszakban alkalmazott gépi tanulási módszerek, - a kikérdezésen alapuló, manuálisan megjelölt tevékenységekkel szemben - validáltak, és ezért lényegesen pontosabb osztályozást biztosítanak a mozgási viselkedések megítélése szempontjából.

Egy közelmúltbeli, a gépi tanuláson alapuló viselkedési osztályozást hasznosító tanulmány kimutatta, hogy minden napi 1 órával növelt inaktív ülő viselkedés 5%-os általános kockázat növekedéssel jár együtt.

Egy nemrég megjelent tanulmány, közel 90 000 középkorú és idősebb felnőttből álló csoport adatait elemezte, akik gyorsulásmérővel mért (akcelerométer) fizikai aktivitás mérésen és viselkedési osztályozáson estek át annak érdekében, hogy megvizsgálják az ülő viselkedés összefüggéseit a pitvarfibrilláció (AF), a szívelégtelenség (HF), illetve a szívinfarktus előfordulása és az MVPA mértéke között.

Az Egyesült Királyság Biobank prospektív kohorszvizsgálat résztvevői között demográfiai és életmódbeli tényezőkhöz igazított Cox-modelleket alkalmaztak, hogy felmérjék a gyorsulásmérővel mért napi ülőmunka és az incidens pitvarfibrilláció (AF), a szívinfarktus (MI), a szívelégtelenség (HF) és kardiovaszkuláris okból bekövetkező mortalitás közötti összefüggéseket.

Felmérték az MVPA potenciális hatását az ülőmunka és a szív-érrendszeri betegség közötti összefüggésekre, az MVPA-t alkalmazó változóként, valamint alcsoport-elemzéseket végeztünk az irányelv által javasolt MVPA-küszöbérték (vagyis ≥150 perc/hét) alapján.

Az EREDMÉNYEK, amelyek 89 530 személy adatait mutatja, akiknek átlagosan életkora 62±8 év volt, közülük 56,4% volt nő. A vizsgálati személyek, akik 1 héten keresztül viselték a gyorsulásmérőt, az ülőidő középértéke 9,4 óra/nap volt.

A többváltozós modellekben azok, akik 8,2-9,4 óra/nap ülésidővel rendelkeztek a szívelégtelenség kialakulásának kockázata 45%-kal nőtt, a kardiovaszkuláris okból bekövetkezett (CV) mortalitás majd a duplájára (a kockázat inflexiós pontja, - amikor hirtelen vált át az érték - 10,6 óra/nap volt). A magasabb ülőidőhöz 11%-kal magasabb pitvarfibrilláció (AF) és az 15%-al magasabb infarktus megjelenés (MI) nagyobb kockázata is társult, megközelítőleg lineáris összefüggésben.

A napi 10,6 óra feletti ülőidővel rendelkező egyéneknél az ülő életmód más tevékenységekre való kicserélése már jelentősen csökkentette az ülő viselkedésből adódó többlet CV-kockázatot, például 30 perces ülőidő-csökkenés szívelégtelenség esetén 7%-kal.

A kutatók KÖVETKEZTETÉSEI alapján megállapítható, hogy az ülő viselkedés széles körben és nagy mértékben összefügg a jövőbeni kedvezőtlen kardiovaszkuláris betegségek kialakulásával, különösen jelentős hatással a szívelégtelenségre, ahol a kockázat mértéke körülbelül 10,6 óra/nap esetén ugrik meg jelentősen.

Szerkesztői megjegyzés: Bár az irányelvekhez igazodó MVPA (erőteljes fizikai aktivitás) alkalmazása részben csökkenti a túlzott kockázatot, azonban az ülő viselkedés optimalizálása még a fizikailag aktív egyének körében is fontosnak tűnik.

https://www.medscape.com/s/viewarticle/1002391?ecd=wnl_edit_tpal_etid7326026&uac=456374PZ&impID=7326026

További híreink