Érdekességek
Az óvodáknak és az iskoláknak kulcsszerepet kell játszanak az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek és készségek átadásában a gyermekek és fiatalok számára az egészséges felnőtté válás érdekében
2023.06.17„Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” (Seneca: non scholae, sed vitae discimus) és ez különösen érvényes az egészséggel és betegséggel kapcsolatos ismeretekre, illetve ezen ismereteknek már az óvodás és a kisiskolás korban való elsajátításában.
„Az óvódáknak, az iskoláknak, a napközi otthonoknak döntő szerepet kell játszaniuk abban, hogy a gyermekek és fiatalok egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteiket és készségeiket már ebben a korban megszerezzék.” – mondta a Német Orvosszövetség elnöke, egy a fiatalok mozgáshiányával, az elhízással és a szenvedélybetegségek következtében megromló egészségi állapottal foglalkozó németországi konferencia kapcsán.
A felmérések szerint Németországban a 14-17 éves fiúknál a fizikailag aktívak aránya körülbelül 13%, míg leányoknál 8%, mindez annak ellenére, hogy az óvodáskorú 3 és 6 év közötti gyermekeknél a fizikailag aktív aránya még 50%.
2020-ban egy, a koronavírus különböző hullámai következtében az iskolabezárások okozta otthoni oktatás pszichológiai hatásait vizsgáló felmérés szerint, - amit mind a gyermekek, mind a szüleik esetében vizsgáltak - a helyzet még tovább romlott. A gyermekek 25%-a szomorúságra, 23%-a kimerültségre, valamint alvási problémákra és fájdalomra panaszkodott. A szülőkkel sem volt jobb a helyzet: az anyák 49%-a beszélt stresszről, az apáknál ez 45% volt, illetve az anyák 52%-a panaszkodott kimerültségről, apáknál ez az arány 39%-os volt. A családon belüli együttélés is komoly negatív következményekkel járt: míg az anyák 28%-a, addig az apák 23%-a számolt több-kevesebb családon belüli vitáról, veszekedésről.
Felmerülhet persze a kérdés az olvasóban, hogy mi a köze ennek az óvodások és a kisiskolások egészséggel, betegségekkel, életmóddal kapcsolatos neveléséhez?
Egy 2019-es németországi felmérés szerint, - vagyis a koronavírus okozta változások előtt - a válaszadók 37%-a „nagyon fontosnak” tartja az egészséggel kapcsolatos témák tanítását az iskolákban, és 54 százalékuk tartja ezt „fontosnak”.
Az óvoda, az iskola ideális hely arra, hogy a gyermekeket és a fiatalokat több egészségügyi oktatásban részesítsék. Az egészségműveltség ugyanis három részből áll: az egészségügyi információkkal való hozzáértő kezelésből, az egészségügyi kérdésekről való kommunikációból, valamint a tudásból és képességekből következtetések levonásából – az egészséggel kapcsolatos cselekvésből.
A fentiekből következik, hogy egészségműveltség az iskolák ügye (is), mert összefügg a tudással, az oktatással és a motivációval. Ehhez nem csak a diákoknak kell órákat tartania, hanem a tanárok számára is folyamatos továbbképzést igényel, hiszen az egészségügyi oktatás az iskolákban gyakran még mindig "idegen test".
Az egészségügyi ismeretek oktatásának elsősorban az iskolák feladatának kell(ene) lennie, de a szülői, családi háttér is legalább ennyire fontos, függetlenül attól, hogy ki honnan, milyen családból, milyen körülmények közül kerül ki.
Minél korábban találkoznak a gyermekek az egészségnevelés, az egészséges aktív életre nevelés kérdéskörével, annál hatékonyabb lesz az eredmény, mert az olyan készségek, mint a kommunikációs képesség már ezekben az években alakulnak ki.
Szerkesztői megjegyzés: a fenti gondolatok, problémák egy németországi konferencián merültek fel, de sajnos, - annak ellenére, hogy a 2010-es évektől Magyarországon bevezették a mindennapi testnevelést a közoktatásban - a mozgással, illetve annak hiányával kapcsolatos problémák nálunk is időszerűek, szintúgy az egészséges életre, az egészségneveléssel kapcsolatos gondok, pedig csak az egészséges gyermekből válhat egészséges felnőtt.
https://deutsch.medscape.com/artikelansicht/4912506
