Érdekességek
A rendszeres, mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás is megakadályozza a D-vitamin szint, illetve metabolitjainak szezonális csökkenését, még akkor is, ha nem süt eleget a nap,
2025.05.28Télen, vagy amikor bármely okból nem tudunk eleget a szabadban tartózkodni, és így a szervezetünk nem jut elegendő napfényhez a testmozgásnak kiemelt szerepe van. Ez azért is fontos, mert a D-vitamin kiemelt szerepet tölt be a csontsűrűség alakulásában, illetve az immunrendszer támogatásában.
A téli napfény hiányos időszakokban, vagy ha valaki nem tud elegendő időt tölteni a szabad levegőn, akkor sok felnőtt szenved D-vitamin-hiányban, döntően az északi szélességi körön túl, ugyanis napfény hiányában a szervezet D-vitamin szintetizáló képessége nem optimális. A D-vitamin a zsírszövetben halmozódik fel, és így a túlsúlyos vagy elhízott embereknél nagyobb valószínűséggel alacsonyabb szervezet szisztémás D-vitamin szintje.
Egy a közelmúltban megjelent randomizált, kontrollos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a rendszeres testmozgás teljes mértékben fenntartja az aktív D-vitamin szérumkoncentrációját még télen is, és ezáltal javíthatja a D-vitamin státusz csökkenését túlsúlyos férfiak és nők esetében, még akkor is ha ez nem jár a testtömeg csökkenésével.
A tanulmány eredménye ok-okozati bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a testmozgás fontos szerepet játszik a D-vitamin metabolizmusában, ami különbözik az orális pótlás hatásaitól.
A D-vitamin az úgynevezett szekoszteroid hormonok gyűjtőfogalma, amelyek támogatják a csontok egészségét és egyéb különféle élettani folyamatokat, beleértve az immunrendszert, az anyagcsere egészségét és az izomműködést., sőt a magasabb D-vitamin-szint az öregedést is lassítja, mert a kromoszómák végén található telomerek hosszára pozitívan hat.
Az emberben a D-vitamin elsődleges forrása a bőr szintézise a 290 és 315 nm közötti hullámhosszúságú ultraibolya sugárzás révén, azaz a napfény UVB sugárzásának kitéve. Az év nagy részében csak elégtelen UVB-fény éri el szervezetünket, ami nem elegendő a bőr D-vitamin szintéziséhez. Ezért az olyan országokban, ahol télen jelentősen kevesebb a napfényes órák száma, így például Magyarország vagy az Egyesült Királyság esetében, a lakosság közel egy negyede válik kifejezetten D-vitamin-hiányossá, vagyis a szérumszintjük kisebb, mint 25 nmol/l, és további 48%-uk D-vitamin szérum szintje is kisebb, mint 50 nmol/l.
A vizsgálatok alapján évszaktól függetlenül az elhízás majdnem megduplázza a D-vitamin-hiányt a szervezetben, aminek következtében megnő hiány okozta egészségügyi kockázat mértéke.
A vizsgálatokat olyan túlsúlyos/elhízott egyéneken végezték, akik ülő életmódot folytattak, de egyébként mentesek az ismert betegségtől. Megvizsgálták a D-vitamin-koncentráció változásait a tél 10 hete alatt, kontroll csoportokkal való összehasonlításban. A rendszeresen testmozgást végző csoportnak heti négy beltéri kardiovaszkuláris edzést írtak elő 10 héten keresztül, míg a kontrollcsoport résztvevőit arra kérték, hogy tartsák meg megszokott életmódjukat.
A résztvevőket véletlenszerű sorolták be a csoportokba életkor, nem, zsírtömeg-index, BMI, fizikai aktivitási szint, teljes energiafelhasználás/nyugalmi energiafelhasználás alapján. A testmozgás D-vitamin-státuszra gyakorolt hatásának elkülönítése érdekében az összes eredménymérést és beavatkozási tevékenységet október 1. és április 01., - vagyis a napfényhiányos időszakban - végezték, annak érdekében, hogy biztosítsák a bőr D-vitamin-szintézisének elkerülését, Ezenkívül minden résztvevőnek tartózkodnia kellett a D-vitamin pótlásától, és meg kellett tartania a teljes testtömegüket a beavatkozás során, miközben a testmozgást végző csoport növelte a napi energiabevitelt, hogy megfeleljen a testmozgás miatti további energiafelhasználásnak. A gyakorlati beavatkozás a V̇O2max szignifikáns javulását eredményezte abszolút értékben és a testtömeghez viszonyítva, és jelentősen megnövelte a zsíroxidáció maximális sebességét a kontrollcsoporthoz képest. Az edzéseket végző csoport résztvevői csökkentették a napi ülőmunkaidőt (<1,5 MET) és növelték a mérsékelt aktivitással eltöltött, úgynevezett MVPA-időt (≥3<10,2 MET), így jelentősen 305 kcal-val növelve a teljes napi energiafelhasználás becsült átlagos értékét összehasonlítva a beavatkozás előtti értékekhez képest. A kontrollcsoportban a fizikai aktivitás összes mutatója állandó maradt a vizsgálati időszakban. Összefoglalva a kapott eredményeket, a mérsékelt intenzitású testmozgás fogyás nélkül is fenntartja az aktív D-vitamin metabolit szérumkoncentrációját a túlsúlyos és elhízott egyénekben, szemben a kontrollcsoportban tapasztalt csökkenéssel a vizsgált 10 hetes téli időszak alatt. A testmozgás mérsékelten javította a szérum D-vitamin-státusz szezonális hanyatlását annak ellenére, hogy nem változtatta meg a zsír D-vitamin-metabolit-koncentrációjának csökkenését. A táplálékkiegészítő szedési stratégiákból ismert, hogy a túlsúlyos és elhízott embereknél kevésbé hatékonyak, illetve a kiegészítés nem javítja megfelelően a D-vitamin szérum koncentrációját.
Így a vizsgálat eredményei olyan új mechanizmusokra mutatnak rá, amelyek révén elmondható, hogy a testmozgás fontos közegészségügyi következményekkel járhat a D-vitamin anyagcserére gyakorolt pozitív hatások révén.
Szerkesztői megjegyzés: Az ismertetett eredmények alapján már napi 30–45 perces, vagyis a nemzetközi és hazai ajánlásokban szereplő összesen heti 150 perces mérsékelt fizikai aktivitás, - mint például a séta, úszás, kirándulás, kerékpározás révén is sokat segíthetünk a szervezetben a szükséges D vitamin-szint elérésében, így is támogatva az optimális csont anyagcserét, és a szervezet védekező képességének növelését.
https://advanced.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/advs.202416312
