Érdekességek

COVID-19 és a túlsúly mértéke, mint kockázati tényező

Amikor a kutatók belekezdtek a hatékony COVID-19 elleni vakcina fejlesztéséhez, már tisztában voltak azzal a korábbi megfigyeléssel, hogy a H1N1 (az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója) influenza vírus súlyosabban érintette a túlsúlyos vagy elhízásban szenvedő betegeket. A 30 vagy annál magasabb testtömeg-indexszel (BMI)-vel rendelkező betegeknél nagyobb volt a H1N1 esetében a kórházi kezelések és halálozásának kockázata.

Egy 2017-es tanulmány szerint az Észak-Karolinai Egyetem kutatója Chapel Hill felfedezte, hogy az influenza elleni védőoltás kevésbé volt hatékony azon betegek esetében, akik túlsúlyosak vagy elhízottak voltak. Az említett tanulmány azonban ezt a következtetést csak alig több, mint 1 000 személy adataiból vonta le, bár ezt a tényt már más vizsgálatok is alátámasztották.

Tanulmányok azt sugallják tehát, hogy akik túlsúlyosak vagy elhízottak azok esetében nagyobb a kockázata az influenzának és a COVID-19 vírus okozta megfertőződésnek.

 A COVID-19 fertőzés leginkább a felnőtteket és az idősebb korosztályt és azon belül is a krónikus betegségben szenvedőket érinti, bár az adatok szerint az újabb mutánsok már a fiatalabb korosztály esetében okoz nagyobb százalékban megfertőződést.  A COVID-19 legpusztítóbb az Egyesült Államokban, ahol a lakosság nagy százaléka tartozik a túlsúlyosak és az elhízottak közé és ez sajnos a megfertőzöttek esetében is megfigyelhető. Korábban az orvosok úgy gondolták, hogy a fiatalabb betegek esetében kisebb a kockázat a súlyos szövődmények kialakulásának, döntően a koruk miatt.

Az 50 évnél fiatalabbak esetében azonban, akik a BMI besorolás szerint az elhízott kategóriába tartoznak ( a BMI >30), az elhízás „semlegesítette” az életkor védő hatását.

A védőoltás beadása után az immunsejtek gyorsan új antitesteket termelnek, még akkor is, ha az antitest szintje idővel csökken. Az antitestek megakadályozzák a vírus bejutását a sejtekbe, és ahol már megfertőződnek a B és T sejtek elpusztítják ezeket a vírussal fertőzött sejteket, és megakadályozzák a vírus további replikációját és így megakadályozzák, hogy átterjednek más sejtekre is.

De ez nem teljesen igaz az elhízott emberek esetében, a kutatók úgy vélik, hogy az elhízás negatívan befolyásolja az immunrendszer működését és a fertőzésre adott válaszát.

Bár az elhízásban szenvedő betegek is megfelelő mennyiségű antitesteket termelnek, több korábbi tanulmányok eredményei azonban azt mutatja, hogy a H1N1 influenza fertőzését követően alacsonyabb volt a B és T sejtjeik szintje, ami megváltoztathatja a tipikus immunválaszt. Fontos kérdés tehát, hogy a COVID-19 fertőzés után is jelen van-e ez a megváltozott immunválasz a védőoltás beadása után? És emiatt az ezen a területen dolgozó tudósok szeretnénk tudni, hogy a vakcina ugyanolyan hatékony lesz-e az elhízásban szenvedő betegeknél is szemben azokkal, akik nem szenvednek ebben a betegségben (túlsúly).

Túlzott aggodalomra azonban semmi ok, hiszen a túlsúlyos vagy elhízásban szenvedő betegeknek, akik megkapták a COVID-19 vakcinát, esetükben is majdnem 40%- kal csökken a kórházi kezelés és 82%- kal az intenzív osztályra történő felvétel mértéke. A Pfizer Gyógyszergyár (Comirnaty vakcina) által közölt adatok is azt mutatják, hogy a vakcina nem csak a teljes lakosság, de az elhízásban szenvedő betegek esetében is hatékony, bár felmerült, hogy később akár egy harmadik oltásra is szükség lehet esetükben.

Azok az emberek, akik rendszeresen sportolnak, jobban reagálnak a COVID-19 vakcinára.

Két dolog is ösztönözheti tehát a túlsúlyos vagy elhízott embereket arra, hogy fizikailag aktívak legyenek és pozitív írányba javítsák táplálkozási szokásaikat. Egyrészt az egyéb civilizációs betegségek (magas vérnyomás, II. típusú diabetes, stressz, szív, - és keringési betegségek stb.) megjelenésének kisebb esélye, másrészt az említett vizsgálati eredmények.

Korábbi tanulmányok pozitív összefüggést mutatnak a vakcina beadása előtti rendszeres testmozgás és a vakcinára adott válasz között, akár négyszer annyi antitestet termelve, miután ki voltak téve egy vírusnak.

Ez azt jelenti, hogy az antitestek szintje magasabbak azok esetében, akik a vakcina beadása előtt fizikailag aktívak voltak, szemben azokkal, akik nem foglalkoztak testmozgással.

Úgy tűnik, hogy egyes bélbaktériumok típusa és mennyisége is a hatással lehet a vakcina által kiváltott immunválaszra, számos pre,- és probiotikumok segíthet ebben. Prebiotikumok megtalálhatóak például az árpában és a fokhagymában, míg a joghurt, a savanyú káposzta és egyes sajtok értékes probiotikumokat tartalmaznak.

Több adatra van természetesen szükség ahhoz, hogy pontosan tudjuk, hogyan reagálnak a túlsúlyos és elhízott betegek a vakcinákra a lakosság többi részéhez képest, de erre a tényezőre mindenképpen oda kell figyelni.

További híreink