Érdekességek

Túlzott testépítés – Egészséges?

A testépítés az izomtömeg növelésére és az izomzat esztétikai megjelenésére összpontosít testmozgás és célzott étrend segítségével. A hagyományos sportokkal ellentétben a testépítő versenyek a test esztétikáját értékelik, nem pedig a sportteljesítményt.

Egy a közelmúltban megjelent vizsgálatban a felmérést végző kutatók 20 286 férfit választottak ki, akik 2005 és 2020 között versenyeztek a Nemzetközi Fitnesz és Testépítő Szövetség (IFBB) versenyein. A webalapú keresések segítségével meghatározták, hogy a sportolók közül hányan haltak meg az átlagos 8,1 ± 3,8 éves követési időszak alatt. Összesen 121 haláleset történt és a dokumentált okokkal rendelkező 99 eset közül 73 hirtelen haláleset volt. Az elhalálozottak átlagéletkora 45 év volt. Az 55 nem traumás hirtelen haláleset közül – a közúti balesetek, öngyilkosság vagy gyilkosság okozta halálesetek kivételével – 46-ot úgynevezett szisztémás halálesetként osztályoztak. A "szisztémás haláleset" alatt egy olyan halálesetet értenek, amikor az elhalálozás egy a szervezet egészét érintő, több szervrendszer együttes súlyos betegsége vagy traumája következtében következett be. 
A halálesetek (hirtelen és nem hirtelen) összességében 100 000 személyre vonatkoztatva 63,61 személyév volt. Az aktív versenyzők körében, akik az utolsó IFBB versenyük után 1 éven belül haltak meg, az arány 80,58-ra emelkedett. A szisztémás haláleset előfordulása a teljes vizsgálati kohorszban 24,18 volt, a versenyző sportolók körében pedig 32,83, akiknek átlagéletkora a halálozáskor mindössze 35 év volt.

A profi testépítőknél tehát ötször nagyobb volt a szisztémás haláleset kockázata, mint a hobbi testépítőknél (kockázati arány: 5,23).

A rendelkezésre álló boncolások 5 esetből 4-ben szívmegnagyobbodást és súlyos kamrai hipertrófiát mutattak ki.

Melyek a kockázati tényezők

A tanulmány epidemiológiai célokat szolgált, és nem az volt a célja, hogy ok-okozati összefüggésben azonosítsa a korai halálozások mögött meghúzódó mechanizmusokat. A probléma a testépítőkön túl egy szélesebb körű problémára mutatott rá, amely az erőnléti edzést végző nem profi sportolókat is érintheti.

1/Az intenzív edzésprogramok, mint például a nagy intenzitású edzések, jelentős terhet rónak a szív- és érrendszerre, valamint az izomrendszerre.

2/A szélsőséges étkezési szokások, mint például a magas fehérjebevitel és az ismétlődő súlyciklusok a holtszezon és a szezonon kívüli időszakok között, jelentős stresszt jelenthetnek az anyagcsere- és a szív és keringési rendszerre.

3/ A dehidratációs technikák, mint például a gyors folyadékvesztés a versenyek előtt hidro-sóoldatos protokollok vagy diuretikumok alkalmazásával, veszélyesek lehetnek.

4/A testépítők körében széles körben alkalmazott, - nem kizárólagosan - de sokszor alkalmazott doppingszerek, különösen az anabolikus szteroidok és hasonló szerek használata súlyosan károsíthatja a szív- és érrendszert, a veséket, a májat és az idegrendszert.

A dopping hatása

Nem igen végeztek még olyan tanulmányokat, amelyek kizárólag a testépítők halálozási és szisztémás szívelégtelenségi kockázatát vizsgálták volna, garantálva a doppingszerek szedésének hiányát.

A szakirodalomban publikált és hosszú távú megfigyeléssel végzett legújabb bizonyítékok egyértelmű különbséget mutatnak az anabolikus szteroidokkal visszaélő és nem rendelkező sportolók kumulatív halálozási arányában.

A teljesítménynövelő szerek használata valószínűleg széles körben elterjedt a legmagasabb versenyszinteken. Az Egyesült Államokban, ahol a testépítés strukturáltabb, és a sportolók intenzív verseny- és esztétikai nyomással szembesülnek, amely súlyos pszichofizikai következményekkel jár, sok sportoló nyíltan beszél a teljesítménynövelő szerek használatáról. DE például Olaszországban a probléma többnyire rejtve marad, és a szakemberek gyakran nem orvosi kockázatként, hanem egy bizonyos ’esztétikus testalkat’ eléréséhez „szükséges eszközként” tekintenek rá.
 

De miért nagyobb az esetek száma a profi testépítők körében?

Ennek oka a sokszor a bizonytalan, nem egyértelmű szabályokban keresendő. A sportolóknak általában rendszeres orvosi ellenőrzéseken kell részt venniük, de vajon ugyanez vonatkozik a testépítőkre is? Olaszországban számos testépítő szövetség létezik, mindegyiknek megvannak a saját szabályai és tagsági követelményei. Néhányuk egyértelműen kimondja a versenysportból származó orvosi igazolás bemutatásának kötelezettségét, míg mások nem említenek semmilyen konkrét orvosi követelményt, így a tagság egészségügyi vizsgálat hiányában is lehetséges. Ezekben az esetekben a tevékenységet hivatalosan nem sportként, hanem ’esztétikai célú tevékenységként’ osztályozzák, ami lehetővé teszi a versenysporthoz szükséges bizonyos kötelezettségek, többek között az orvosi igazolás megkerülését.
Bár a szabályozások hivatalosan nem írják elő, egy sportközpont vagy edzőterem mégis kérheti a testépítőtől, hogy nem versenysportból származó orvosi igazolást mutasson be, gyakran biztosítási célokból. Az olasz törvények értelmében az ilyen igazolás nem kötelező a ’nem versenyszerű fizikai tevékenységet’ végző személyek számára, kivéve, ha csatlakoznak egy nemzeti sportszövetséghez vagy az Olasz Nemzeti Olimpiai Bizottság által elismert sportpromóciós szervezethez, amely felügyeli az országban szervezett sport- és fitneszkezdeményezéseket.
Ez a heterogén szabályozási helyzet jelentheti azt, hogy egyes sportolókat évente alapos sportorvosi ellenőrzéseknek vetnek alá, beleértve az alap EKG-t, a terheléses tesztet, a spirometriát, a vizeletvizsgálatot és minden további, magasabb rendű vizsgálatot, míg mások csak nyugalmi állapotban végzett EKG-val rendelkeznek.

Az sportolók nem elhanyagolható részét soha nem vetik alá semmilyen strukturált orvosi vizsgálatnak, még az ilyen irányú tevékenység megkezdésekor vagy folytatásakor sem, melynek következtében az orvossal való első kapcsolatfelvétel ezért csak előrehaladott tünetek vagy jelek megjelenése után történhet, amelyek néha már strukturált szív- és érrendszeri vagy anyagcsere-károsodáshoz kapcsolódnak, így a másodlagos megelőzés bármilyen formája potenciálisan késői lehet.

Ezekre a kardiológiai jelekre kell figyelni vagy pszichológiai vizsgálatokat kell elvégezni.
A háziorvos kulcsszerepet játszhat a figyelmeztető jelek felismerésében (túlzott izommegnagyobbodás, szélsőséges súlyingadozás, tiltott szerek feltételezett használata, jelentős és hirtelen hangulatváltozások diagnosztizált mentális betegségek hiányában, gynecomastia, - vagyis amikor férfiaknál az emlőmirigyek kórosan megnagyobbodnak -, melyet a tesztoszteron és ösztrogén hormonok egyensúlyának felborulása okoz, kiterjedt akne, amelyek nem jelentkeznek pubertáskorban. Ezen tünetek megjelenésekor kardiológiai vagy pszichológiai vizsgálatokra kell beutalni ezeket a személyeket.

Szerkesztői megjegyzés: a vizsgáltak esetében a szisztémás megbetegedések 15%-a volt traumatikus, ennek oka, hogy a megszállott testátalakítási célok, a szélsőséges gyakorlatok és a szerhasználat növelik az impulzív vagy önkárosító viselkedés kockázatát. Ez megerősíti a sportolók mentális egészségének prioritásként való kezelésének szükségességét.

https://www.univadis.it/viewarticle/bodybuilding-rischio-pi%C3%B9-alto-mortalit%C3%A0-prematura-2025a1000f0v

További híreink